Tevékenységeink

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége az ISKCON, a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének részeként az általa előírt vallásos és karitatív tevékenységeket folytatja. E tevékenységek a szentírásokban (így a Bhagavad-gītāban és a Srīmad-Bhāgavatamban) fellelhető legfőbb etikai elveken nyugszanak. E tevékenységek összehangolt, együttes alkalmazása lehetővé teszi az ősi indiai, Védákon nyugvó, egy igen emberbarát és erőszakmentes kultúra ápolását és kiteljesedését, ezáltal a társadalom békésebbé formálását.


Hitélet


Közösségünk kiterjedt hitéleti tevékenységet folytat a Kṛṣṇa-tudat filozófiájának, a bengáli vaiṣṇava tradíciónak megfelelően. Magyarországon két nagyobb templomépület és kulturális központ, valamint több kisebb, ún. prédikáló központ áll az érdeklődők rendelkezésére, ahol a hívek a mindennapi vallásos gyakorlataikat (mantra meditáció, a Szent Név éneklése, imádság, a szentírások tanulmányozása, stb.) végezhetik. Ezek a helyszínek teret biztosítanak a lelki gyakorlatoknak, kiemelt programoknak, és a legfontosabb vallási ünnepeknek. Két helyszínen, Krisna-völgyben (Somogyvámoson) és Budapesten folyamatos oltári imádat zajlik. A hívők az oltáron az Úr Krisna megjelenési formáit imádják az előírt kellékekkel és vallásos folyamatokkal. A templomépületek e mellett helyszínéül szolgálnak a tradicionális védikus esküvőknek, és más, a kisgyermekeseket, családosokat érintő tisztító rítusoknak.


A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének tagjai számára kiemelten fontos, hogy a mindennapokban is végezhessék lelki gyakorlataikat. A hitélet legalapvetőbb eleme, hogy a hívők az Úr Kṛṣṇát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének személyes formáját imádják, aki különféle tulajdonságokkal rendelkezik, továbbá a hatféle fenséget, legfőbb értéket (tudás, lemondás, szépség, erő, hírnév, gazdagság) tökéletesen megnyilvánítja.

Az imádat célja és lényege, hogy kifejlesszük odaadásunkat az Úr iránt, s folyamatosan emlékezzünk Rá. Az emlékezés kialakításához a Kṛṣṇa-tudatú hívők számára  fontos napi lelki gyakorlataik végzése, különösen az Úr Szent Nevének, a Hare Kṛṣṇa Mahāmantrának éneklése, amely korunkra, a Kali-korszakra előírt legfontosabb vallásos folyamat, és amelyet az Úr Kṛṣṇa egy későbbi – a 15. században alászállt formája – Śrī Caitanya Mahāprabhu terjesztett el. Mindezek a lelki gyakorlatok akkor a legkedvezőbbek, ha szent helyen vagy közös imahelyen végezzük azt.

4:30-tól Maṅgala-ārati – reggeli program
Közös mantra meditáció
7:00 Oltárnyitás, Śrīla Prabhupāda iránti elismerés és tisztelet kifejezése
Reggeli előadás, lecke
12:30 Déli oltári ajánlás (Krisna-völgy: 12:40)
(16:00 Délutáni-árati – csak Krisna-völgyben)
18:00 (Krisna-völgy) vagy 19:00 (Budapest) Gaura-ārati – esti ajánlás
21:00 Az oltár és a templomépület zárása az adott napon


Az ősi, védikus kultúra ápolása

A központok emellett a védikus kultúra és a kulturális közösségi élet ápolására is szolgálnak, könyvtárhelyiséggel, előadóteremmel, indiai könyvgyűjteménnyel. A védikus kultúráról szóló előadások Budapest belvárosában is elérhetők, vegetáriánus éttermeinkben, és az életmód-központokban. A kultúra elemeivel az évente megrendezett India-fesztiválokon, a Krisna-völgyi Búcsúban, a Balaton mentén haladó vándorfesztiválon, és a fővárosi Szekérfesztiválon is megismerkedhetnek. A programok legnagyobb része ingyenes az érdeklődők számára.

A hívők számára nagyon fontos az ősi, védikus kultúra ápolása, amely szilárd keretet biztosít a hitélet gyakorlásának. A védikus kultúra legfontosabb ismérvei a tisztaság, az egyszerűség, a tudás folyamatos művelése (az élethosszig tartó tanulás és önképzés, pl. reggeli előadások és a szent iratok tanulmányozásának formájában), valamint az erőszakmentesség elvének alkalmazása, az élőlényekkel való jámbor bánásmód. Az MKTHK minden évben számos vallási ünnepséget és fesztivált rendez, amelyek minden érdeklődő számára nyitva állnak.

Ezek közül a legfontosabbak:

• Az Úr Nityānanda megjelenése
• Az Úr Śrī Caitanya Mahāprabhu megjelenése
• Az Úr Nṛsiṁhadeva megjelenése
• Aratófesztivál Krisna-völgyben
• A Ratha Yātrā, vagyis a Szekérfesztivál
• A Krisna-völgyi Búcsú
• Az Úr Balarāma megjelenési ünnepe
• Janmāṣṭamī, az Úr Kṛṣṇa születésnapja
• Govardhana-pūjā, az Édességfesztivál
• Dīpāvalī, az Úr Rāma hazatérése, a hindu újév, a Fény ünnepe
• Gītā-jayantī, a Bhagavad-gītā elbeszélésének ünnepe

Legismertebb ezek közül a Szekérfesztivál, amikor az ősi hagyományt felelevenítve az Úr Kṛṣṇa egy különleges formáját, az Univerzum Urát és Testvéreit egy feldíszített szekéren, ének, zene és tánc kíséretében húzzák végig a hívők Budapest belvárosában. A karneváli menet színes kulturális programmal folytatódik a Vörösmarty téren.

A Kṛṣṇa-tudatú hívők a vallási ünnepek mellett különböző kulturális fesztiválok, India Napok és keleti rendezvények rendszeres résztvevői, ahol általuk megismerkedhetünk India filozófiájával, lelkiségével, tradíciójával, kezdve a templomok építészetétől, az indiai zenén és táncművészeten át, egészen a gasztronómiáig és az öltözködési szokásokig.


A Kṛṣṇa-tudatú hívők nagy hangsúlyt fektetnek a védikus kultúra és művészet ápolására, központjaikban fellelhetők különböző indiai hangszerek, énekes könyvek, gyűjtemények, illetve természetesen a védikus irodalom legfontosabb írásai is.

A legnagyobb ilyen gyűjtemény Magyarországon a Puskás Ildikó Indológiai Gyűjtemény, amely a budapesti Haré Krisna Oktatási és Kulturális Központ részeként üzemelő Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán található. A különlegességek helyben olvashatók.

A hívők továbbá nem csak ápolják a hagyományokat, hanem igyekeznek a védikus kultúra bölcsességét, tudástárát tanfolyamok, előadások és más képzések formájában is átadni. Mind a főiskolán, mind a templomok, központok épületében gasztronómiai és főzőtanfolyamok, ételkóstolók, a védikus tudományokhoz (pl. matematika, asztrológia, élettan és orvoslás, metafizika) kapcsolódó előadások, a nyelvi kincset ápoló előadások, zenei és táncbemutatók is elérhetők az érdeklődők számára. A belvárosban keddenként klubprogrammal (Govinda Klub) a templom épületében pedig csütörtökön az India Rejtett Kincsei eladássorozattal várják a vendégeket.

Az MKTHK kiváló kapcsolatot ápol az Indiai Köztársaság Magyarországi Nagykövetségével. A Nagykövet Úr számos alkalommal megtisztelte már jelenlétével egyházunk rendezvényeit és több alkalommal előadást is tartott ezeken.

A védikus kultúrába bepillantást nyerhetnek:
Budapesten: http://budapestturizmus.krisna.hu/
Krisna-völgyben: http://krisnavolgy.hu/vendegfogadas/



Lelki oktatás

A Kṛṣṇa-tudat központjaiban rendszeres, a védikus írások bölcsességén alapuló oktatás zajlik, ezek közül kiemelkedő a csillaghegyi épület. A lelki oktatás mellett kimagasló figyelmet kap az egészségnevelés. Főiskolánk, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola jóga és teológia szakokon biztosít akkreditált, államilag elismert főiskolai diplomát (alap és mesterfokon), a templomépületben pedig lehetőség van a Kṛṣṇa-tudat etikai elveinek és gyakorlatának megismerésére is, filozófiai előadások, nyílt hétvégék, illetve bentlakásos oktatási programok formájában. A Kṛṣṇa-hívő családok gyermekei számára egyházunk védikus rendszerű általános iskolát (gurukulát) működtet. A Srí Prahláda Általános Iskola államilag elismert képzést nyújt a legifjabb Kṛṣṇa-hívők számára, a Nemzeti alaptantervben foglaltakat a gyermekek a vaiṣṇava életszemléletnek megfelelően sajátíthatják el.  Folytatás >>


A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége (MKTHK) 1998-ban alapította meg a Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítványt Budapesten. Az Alapítvány a hindu vallás vaiṣṇava ágának, az emberiség egyik legősibb filozófiájának és kultúrájának széleskörű megismertetését, valamint szakembereinek képzését és továbbképzését tűzte ki céljául. Az Alapítvány 2001-ben hozta létre a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolát, amely 2004 szeptemberétől államilag elismert felsőfokú oktatási intézményként működik.

A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola a hinduizmus világvallását elsőként képviselő felsőfokú oktatási intézmény Magyarországon. A Főiskolán folyó képzés elveit a vaiṣṇava vallásbölcseletet az Indián kívüli világban hitelesen elterjesztő A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda – a Főiskola névadója – tanításai határozzák meg.

Szeretnék többet tudni!


Könyvterjesztés és prédikálás – Bhaktivedanta Book Trust

A Kṛṣṇa-tudat központjaiban rendszeres, a védikus írások bölcsességén alapuló oktatás zajlik, ezek közül kiemelkedő a csillaghegyi épület. A lelki oktatás mellett kimagasló figyelmet kap az egészségnevelés. Főiskolánk, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola jóga és teológia szakokon biztosít akkreditált, államilag elismert főiskolai diplomát (alap és mesterfokon), a templomépületben pedig lehetőség van a Kṛṣṇa-tudat etikai elveinek és gyakorlatának megismerésére is, filozófiai előadások, nyílt hétvégék, illetve bentlakásos oktatási programok formájában. A Kṛṣṇa-hívő családok gyermekei számára egyházunk védikus rendszerű általános iskolát (gurukulát) működtet. A Srí Prahláda Általános Iskola államilag elismert képzést nyújt a legifjabb Kṛṣṇa-hívők számára, a Nemzeti alaptantervben foglaltakat a gyermekek a vaiṣṇava életszemléletnek megfelelően sajátíthatják el. Folytatás >>

Könyvekről érdeklődnél, vásárolnál? Írj nekünk! info@krisna.hu


Az emberek többségükben először a templomokon kívül találkoznak a Kṛṣṇa-hit szerzeteseivel és világi híveivel. Ennek leggyakoribb példája, amikor valaki a köztereken prédikáló könyvárusokkal kerül kapcsolatba. A könyveket bemutató és árusító hívek a könyvek ellenértékeként adományokat gyűjtenek. A könyvekért kapott adományok az egyházi tevékenységek fenntartását és a jótékonysági munkát támogatják.

A Kṛṣṇa-tudatú szervezetnek mind szellemi, mind anyagi szempontból egyik fő tartópillére Śrīla Prabhupāda könyveinek terjesztése. A kisebb terjedelmű könyvek, például A tökéletesség útja, A tanítások nektárja, Az önmegvalósítás tudománya, vagy a Srī Caitanya tanítása összefoglaló, tájékoztató művek a Kṛṣṇa-hit alapfilozófiájáról, illetve történetiségéről – kezdetben, amikor valaki ismerkedik filozófiánkkal, ezekből érdemes szemezgetni és olvasni.
A hívők emellett ősi, szanszkrit nyelvű szent iratok fordításait is árusítják, amelyeket Śrīla Prabhupāda ültetett át angol nyelvre, és látott el filozófiai és gyakorlati magyarázatokkal. Ezek már mélyebb és nagyobb terjedelmű könyvek, és igen részletesen megismerhető belőlük a Kṛṣṇa-tudat filozófiája. Ilyen művek például a Bhagavad-gītā és a Srīmad-Bhāgavatam tizenkét Éneke.

  • sankirtan1
  • Place Alt Text Here

Tehénvédelem

Az ősi indiai szentírások szerint a lelki kultúra egyik alapja a tehénvédelem. A tehenek megóvása és az emberekkel szimbiózisban való együttélésük a fenntartható gazdasági modell alapja is egyben. Az ökröket apaként, a teheneket anyaként tiszteljük és védelmezzük. A tejet a legfontosabb élelmiszernek tartjuk, az ökrök ereje pedig a mezőgazdasági munka alapja.

A tehénvédelem minden Krisna-hívő vallásos kötelessége. Krisna-völgyben található jelenleg Európa egyik legnagyobb tehénvédelmi központja, amelyet szanszkrit nyelven Gosalának neveznek. A 1994-ben létrehozott istállóban és a körülötte lévő fedett karámokban 30 tehén és 30 ökör ahimsa életvitelére, ellátására és védelmére van lehetőség. A tehenek évente 25 000 liter tejet adnak, amit a templomi murti-imádat során és egy, a tejfeldolgozásra szakosodott sajt-manufaktúrában használnak fel. A tehenészetből származó termékek teljeskörűen kielégítik a völgyben lakó családok igényeit. A tehenészethez tartozó 100 hektár földterületből 70 hektár legelő, 30 hektár pedig termőföld. Az ökrök évi 5000 órát dolgoznak, és részt vesznek a favágásban, a szálastakarmány betakarításban, a teher- és személyszállításban, szántóföldi munkákban, cséplésben stb.

A tehénvédelem hagyománya nem csupán azt jelenti, hogy nem fogyasztunk húst, hanem azt is, hogy a tehenek számára emberséges körülményeket biztosítunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a jószágok, akik ilyen körülmények között, békében élhetnek farmjainkon, hosszabb időn keresztül és sokkal több tejet biztosítanak. A tehénvédelem kiterjed az időskorú állatokra is, vagyis a kiöregedett jószágokat is életük végéig gondozzuk, éppúgy, ahogy az idős embereket, szeretteinket is.

Korunk profit érdekében történő szarvasmarha-tenyésztését kizsákmányolásnak és hálátlanság tekintjük azokkal az állatokkal szemben, akik tejükkel táplálják az emberiséget. Központjainkban ezért nem használunk olyan tejtermékeket, melyek nem erőszakmentes gazdálkodásból származnak.

Amikor 2005-ben Magyarországon új Állatvédelmi Törvény született, a „rituális állattartással” kapcsolatban Krisna-völgy törvénymódosítási javaslatot tett, melyet a jogalkotók elfogadtak és beemeltek a törvénybe. A törvény jelenleg így szól:

(3) A rituális céllal tartott szarvasmarha állományok esetében a megelőző és járványügyi intézkedéseknél tekintettel kell lenni a vallási felekezetek vallásgyakorláshoz kapcsolódó alkotmányos jogaira, és a helyzettől függően minden lehetséges módon biztosítani kell az ilyen állományok védelmét.

A brāhmanák, a tehenek és a védtelen teremtmények az Én testemhez tartoznak, és csak azok hiszik róluk, hogy különböznek Tőlem, akik bűneik miatt elvesztették józan ítélőképességüket. SBh. 3.16.10.

Kṛṣṇa a Srīmad Bhāgavatamban kijelenti, hogy a tehenek a legszentebb állatok, az Ő kedves barátai, akik nem különböznek Tőle, valamint arra is rávilágít, hogy spirituális életünk végzéséhez elengedhetetlen az erőszakmentes életvitel, amit a tehénvédelem képvisel.

A mezőgazdaság és a tehénvédelem a bűntelen élethez vezet, ami aztán azt eredményezi, hogy az ember vonzódni kezd az odaadó szolgálathoz.SBh. 8.6.12., magyarázat.

Amikor az Úr Kṛṣṇa 5300 évvel ezelőtt megjelent az anyagi világban, egy tehénpásztor fiú képét öltötte magára és gyermekkorát az indiai Vrṇdāvana nevű faluban töltötte. Úgy is szólították Őt, hogy Govinda, ami annyit jelent: a tehenek védelmezője. Tettei például szolgálnak számunkra, miként lehetséges békében, bőségben és testi-szellemi elégedettségben élni, és mi az az életforma, ami mindenki számára örömet és sikert nyújt.


A természetes élőhelyek védelme, mint Isten művének megóvása

A Kisna-hívők a tehénvédelem mellett a természeti környezet védelmére is nagy hangsúlyt fektetnek. A hívők és maga Krisna-völgy ökofalu olyan időtálló értékeket képviselnek Magyarországon, mint az egyszerűség, az önellátásra való törekvés, az eleink hagyományos életmódjához való visszatérés. Mindezek révén szorosan kapcsolódunk a hazánkban is jelenlévő törekvésekhez: összhangban élni az Anyatermészettel. A környezettudatos életmód, az ebből következő átgondolt, mértékletes fogyasztás, és az ezen elveken és életvitelen alapuló fenntartható közösségek születése jelenti a természet védelméhez és a hosszútávú fenntarthatósághoz vezető fő lépéseket. A Krisna-hívők úgy tekintenek a világra, mint amit az ember nem birtokolhat, hiszen csupán kölcsönkapta Istentől, ám aminek jövőjéért felelősséggel tartozik. A fenntarthatóság pilléreinek és az ökológiai szemléletnek, az egyszerű életmódnak, és az emelkedett gondolkodás elvének a népszerűsítését tűztük ki célul.


  • Place Alt Text Here
  • Place Alt Text Here